#24

Szerintem kezdek becsavarodni. Komolyan. Semmise megy ugy ahogy kene. Es csak nezem a korulottem levo vilagot, a felet se tudom felfogni.

#23

#22

#21

#20

#19

Minden annyira szar, hogy leírni sem tudom.

#18

#17

Róla álmodtam, és zavarbaejtően szerettem. Annyira tudom, hogy már nem szerethetem, mégis vágyom és várok arra, hogy kicsire kucorodva biztonságra találjak az ölelésében.

#16

Értelmetlen minden amit csinálok, szarul csinálom a dolgaimat. Biztos vagyok benne, hogy mi már nem leszünk együtt és ezért kicsit kompenzálásból de belementem valami teljesen másba valaki mással.
Feleslegesnek tűnik, de még együtt járkálunk ide-oda. Balatonon mindenki azt hitte, hogy minden rendben és együtt vagyunk mert egésznap ölelgetett és puszilgatott. Sokszor találkozunk, nincs semmi de mégis megnyugtató ez a vigyázó szeretet.

#15

Most fogok pofára esni amikor majdnem minden jó. Érzem. Már megint elkiabáltam... Ugyanis ma egymás mögött ült a régi és az új. Mindenki egy helyen, csodás volt.

#14

Most olyan jó lenne valahol egészen máshol...

#13

Hány évesnek kell ahhoz lennem, hogy a nővérem ne úgy kezeljen, mint egy óvodást?
Csak azt csodálom, hogy nem gagyog amikor hozzám beszél..

#12

Tudom, hogy itt van tőlem 2 percre, írom is neki az smst, hogy : " Hogy vagy? Miújság? Gyere át! Szeretlek "... Erre jön a válasz fél óra múlva, hogy : " kössz, jól "

Most megyek és kisírom magam.

#11

Tegnap azt mondta az őrmester nővérem, hogy azért nem mehetek bulizni mert még kicsi(??) vagyok. Erre ma meg itthon hagyott egyedül, egész hétvégére.

Szóval ahhoz kicsi(??) vagyok, hogy a barátaimmal legyek este valahol, de ahhoz nem, hogy egyedül, felügyelet nélkül legyek, két napot, egy hatalmas és üres házban.

Ki érti ezt?!

#10

A temetőben járás után fura volt érezni a félelmét... De most erről nem tudok....
Mindigis voltak dolgok amikről sosem beszéltünk, most is csak épphogy. De ígyis éreztem mindent amit nem mondott ki. Rákellett jönnöm, hogy az én apámnak mégis van szíve. Pedig eddig megvoltunk győződve arról, hogy nincs.

#9

other: 17 év után rájöttem, hogy a nővérem jó arc is tud lenni néha.

#8

Akár vége, akár nem, hiányzik valami.

Fáj ez a dolog.

Fontos vagy.

Remélem tudod...

#7

Tegnap este beállítottam a telefonon az ébresztő órát reggel 10-re, gondoltam, hogy jó sokat fogok aludni. Erre lófaszt, a hülye nővérem reggel 6-kor felkeltett, hogy megyünk sulit látogatni. A könyökömön jön ki ez az iskola téma. Soroksárig kétszer éreztem azt, hogy na most kihányok az ablakon de ő csak mondta és mondta, na meg mondta, hogy a tanulás mennyire fontos...

#6

Már csak 2 nap és elmegyünk. Ki tudja mennyi időre.

#5

Tegnap az Alexa volt az, aki megnyugtatott egy kicsikét és most, hogy írom ezeket a sorokat rájöttem, hogy nincs is miért aggódjak. De legszívesebben a pofádba ordítanék, hogy ébresztő!

#4

5-ös angol szóbeli, 4-es írásbeli. Német szóbeli 4-es, írásbeli 3-as. Magyar vizsgázni már nem mehettem mert nem tudtam a beugróhoz szükséges 8 verset. A matek épphogy kettes.

Megkaptuk a levelet a suliból, hogy osztályozhatatlan az éves teljesítményem, köteles vagyok osztályozóvizsgát tenni. Ezek meg komolyan azt hiszik, hogy én széttanulom az agyam a nyáron és majd kiválóan teljesítek a vizsgákon szeptemberben. Okádnom kell az életről szóló prédikációktól meg a hülye kérdésektől; mi lesz veled így később?

#3

Nem mennek jól a dolgok mostanában vagy inkább sehogysem mennek. Szívem szerint hetekig fel sem kelnék az ágyból. Sok dolog változott, idegesít mindenki. Nem akarok azért sírni az utcán, mert magamat hibáztatom kis dolgok miatt. Nem akarok félni, hogy én tettem valami rosszat, miattam van most minden. Ő egész máshol jár, én pedig csak könnyes szemmel nézem. Szeretnék megnyugodni, tudni és érezni azt, hogy valóban rendbe jön minden. Néha azt kívánom, bárcsak újrakezdhetném.

#2

Norinával és az Alexával már órák óta szállást nézünk és kalkuláljuk a nyaralásokat meg a bulikat, csak valahogy ez a szar osztályozóvizsga nem fér bele sehogy sem.
Na mindegy, remélem valaki elmondja helyettem anyámnak.

#1

Furcsa dolog volt hazajönni. Minden ugyanúgy néz ki, mindennek ugyanolyan az illata. Ugyanúgy érzek. Talán semmi sem változott. - de mégis, én.